Tartalom

A közhiedelem szerint az első világméretű háború Kr. u. 1914-ben tört ki. A közhiedelem téved. Az első világháború Kr. e. 1260 táján tört ki.Az akkori világé, persze. A Nyugaté és a Keleté. A görögöké és a trójaiaké.Történetét Homérosz énekelte meg, és azóta is minden elemista fújja: tíz év ádáz ostrom után a görögök kicselezték az ellent. Trója elesett, ám a győztesek szájíze is megkeseredett. A régi mesét most a magyar olvasók bevált barátnője, Colleen McCullough  mondja el, persze egy kicsit megcsavarintva, csipet iróniával fűszerezve, sok érzelemmel édesítve. A nagyszabású hősök, akiket egy-egy klasszikus márványszobor tökéletességében őriz emlékezetünk, esendő emberként téblábolnak e könyv lapjain: Akhilleusz mulya, Hektór házsártos, Agamemnón pipogya. Az égbolt pedig üres. Colleennél az ember kovácsolja a maga sorsát.

Erre a könyvre, Anyum segítségével bukkantam rá, aki a személyes, házi könyvtárából ajánlotta nekem, hogyha már újra  érdekel a történelem, akkor ez kezdetnek tökéletes lesz. Nos, ezt szerintem teljesen eltalálta, szóval innen is köszönöm neked Anyu!

Homérosz, Iliász eposza sosem volt a szívem csücske, bár a maga nevében zseniális egy mű, a nyelvezete nem épp olvasmányos. Első olvasatra nem is lehet teljesen megérteni, mi is lehetett valójában az oka annak, hogy a görögök miért támadtak a trójaiakra. Nos, ezt szerintem Colleen McCullough nagyszerűen mutatja be. 

Az a nagyszerű ebben a könyvben, hogy nemcsak feltárja, mik lehettek a valós okai annak, hogy kirobbant az ókori világ egyik nagy háborúja, hanem a hősök szemszögéből, az emberi oldalról is bemutatja az eseményeket, hogy milyen volt megélni ezt a háborút. 

A fejezetek elbeszélésekből állnak, ahol főszereplők, Agamemnón, Akhilleusz, Odüsszeusz, Helené, Hektor és pár mellékszereplő, Diomédész, Priamosz, Neoptolemosz, Parisz, Priamosz, Péleusz, Briszéisz szemszögéből mutatja be az írónő magát a háborút és az előzményeket. Persze, a történet nem lenne úgy kerek, ha nem lennének benne istenek, de itt is inkább az írónő az ókori görögök hitvilágát mutatta be, hogy szertartásaik és a papok jóslatai milyen hatással voltak az akkori emberek gondolkodására és a háború menetére.

A szereplők közül nekem Odüsszeusz lett a kedvencem, a szerző nagyon jól bemutatta, milyen egy furfangos, leleményes ember. Úgy hiszem, ha ő nem vett volna részt a háborúban, nem sok esélyük lett volna a görögöknek a győzelemre.

Összeségében ez egy remek olvasmány, és nagyon tudom ajánlani azoknak, akik nem igazán szerették olvasni az Iliászt, de mégis kíváncsiak Trója történetére. Sok szempontból megmutatja, hogy a siker, nem mindig függ istenektől vagy szerencsétől és lényegében véve mindannyian magunk formáljuk a sorsunkat.

"- A szerencse, királyom, igencsak túlbecsült portéka - mondta higgadtan. - A sikernek nem a szerencse, hanem a kemény munka a titka. A szerencse a pillanat múve: attól függ, hogyan vetjük el a kockát. Olykor az igazi jutalom is váratlanul hullik az ember ölébe, de csak azért, mert keményen megdolgozott érte."

Odüsszeusz